Montessori értékei

Miért tarjuk társadalmi kötelességnek Montessori pedagógiájának népszerűsítését és terjesztését ?

 

 Míg a hagyományos pedagógiát alkalmazó iskolákban a gyermekek többsége képességei alatt teljesít, Montessori célja minden egyes gyerek képességeinek maximális fejlesztése. Tudjuk jól, hogy a gyerekek személyiségének fejlettsége nagy mértékben függ  a szociális háttértől. A hagyományos iskolákban ez a különbség még növekszik, mert a kevéssé felkészült gyerekek  nem tudják az átlag gyerekre tervezett tempót követni és ennek következtében egyre  jobban lemaradnak. - Aki kevés szót ismer, az  nem tanul meg egy féléven belül olvasni. Aki nem tanult meg idejében olvasni, az nem tudja értően olvasni a   számtanpéldák szövegét és  egyre kevésbé tudja követni, elsajátítani a tananyagot. A kiemelkedő képességű gyereket pedig a kötött tanterv, a frontális tanítás akadályozza a fejlődésben.

 A Montessori óvodában, iskolában  elsődleges feladata a pedagógusnak, hogy megfigyeljen minden gyereket, és minden gyerek adottságait a saját szintjéről fejlessze tovább. Montessori megszünteti a tanítani-tanulni régi fogalmát. A pedagógus feladata nem a direkt tanítás, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek között  minden gyerek saját tevékenysége során maga fedezi fel a dolgok tulajdonságait, a világ összefüggéseit. Így nemcsak tudásra tesz szert, hanem képességei is fejlődnek. Az iskolák visszajelzése, hogy a Montessori óvodákból jött gyerekek kitűnnek érdeklődésükkel, kreativitásukkal, probléma meglátásukkal, segítőkészségükkel, önállóságukkal gondolkodásban és cselekvésben egyaránt. - A Montessori iskolák  osztályaiban a gyerekek megtanulnak önállóan tanulni és aktívan törekedni a világ megismerésére.

 A Montessori pedagógiának sajátossága az előkészített környezet megteremtése. Ez azt jelenti, hogy az óvodában és az iskolai osztályokban is a gyerekeket fejlesztő eszközökkel  veszi körül, amelyekkel a gyerekek szívesen játszanak/dolgoznak és ez a manipuláció segíti őket  képességeik fejlesztéséhez, az ismeretek megszerzéséhez. A pedagógus feladata a gyereket elvezetni ahhoz az eszközhöz, amelyik fejlettségének megfelel és csak annyit segíteni, amennyire a továbblépéshez szüksége van. A pedagógusnak ezt elsajátítani ezt a magatartást, nehezebb mint a hagyományos tanítás és fegyelmezés. A Montessori  óvodában, iskolában nincs fegyelmezés, mert minden gyere mindig csinál valamit.

 A Montessori óvoda és iskola csökkenti, sokszor megszünteti  a rossz szociális körülmények élő gyerekek lemaradását, ugyanakkor lehetővé teszi a kiemelkedő képességűek gyors felemelkedését és fejlődését.

 

Montessori pedagógiájának időszerűsége

 

            Maria Montessori pedagógiájának időszerűsége napjainkban egyre növekvő és helyességét a legújabb tudományos kutatások is igazolják -– jóllehet alapjait közel száz éve teremtette meg jelenleg is világszerte reneszánszát éli. Ennek egyik oka, hogy a személyiség  olyan értékeit kívánja fejleszteni, amely gyorsan fejlődő társadalmunkban első rendű fontosságú. Ilyenek: önállóság, problémák felismerése, problémamegoldó gondolkodás, sokoldalú kreativitás, az együttműködés képessége. " Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége. "- írja Montessori. Mindennek eredménye lett, hogy a tanulásnak új formáját teremti meg és dolgozza ki. A pedagógus feladata a tanulás feltételeinek megteremtése és az önálló, tevékenykedő gyereket követve a szükséges segítségnyújtás.

          Tehát a tanulás folyamatának szakaszai következőképpen biztosítottak Montessori pedagógiai rendszerében: próbálkozás –gyakorlás – képesség kialakulása – tudás.

 Szerintünk a játék folyamata ehhez hasonló.   Montessori egyik alapvető elve: „Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége.

 A Montessori –pedagógia kialakítása óta a társadalom látványosan megváltozott a Föld nagy részén, Montessori pedagógiája az új kihívásoknak még szélesebb körben tesz eleget.

  Másik oka, hogy olyan humán értékeket kíván realizálni,  amely társadalmunkban emberséges  fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen. Ilyenek: a tolerancia, a másság elfogadása, segítőkészség, a különböző  népek kultúrájának megismerése és  értékelése, mint a békés egymás mellet élés feltétele, a biológiai egyensúly felismerése. a természet szeretete, a környezet védelme.

  A rendszerváltás után különböző reformpedagógiai irányzatok terjedtek el Magyarországon. A Montessori pedagógia gyökerei visszanyúlnak az 1920-as évekig. Ebben az időszakban a magán szférában már alkalmazott módszer volt. 1991-ben  megalakult a Magyarországi Montessori Egyesület. A növekvő tagsága azóta az ország egész területén bázisokat alakított ki, amelyeket  Budapestről a vezetőség koordinál. A tagság létszámának növekedésével olyan széles érdeklődés jelentkezett, melynek kielégítésére anyagi lehetőségeink beszűkültek.

 

A megnövekedett igények szükségessé teszik, hogy létrehozzunk egy olyan Montessori Oktatási Központot, mely tartalmazza a

  •  -  Montessori pedagógus képzést több szinten

  •  - a szülők felé irányuló tanácsadást

  • -  az Egyesület adminisztratív tevékenységét

  • -  az óvodai-iskolai bemutató gyerekcsoportokat

  •  - a nemzetközi kapcsolatok ápolását és továbbfejlesztését

  • - a közoktatáson belül a reformpedagógiák minőségbiztosítását.

 

Egyesületünk Magyarországon az egyetlen olyan szervezet, melynek feladata Montessori pedagógia országos szintű elterjesztése.

 

 

Budapest, 2021. március  20.

Stefán Mariann elnök

Magyarországi Montessori Egyesület