Nyomtatás

Montessori értékei

Montessori értékei
Miért tarjuk társadalmi kötelességnek Montessori pedagógiájának népszerűsítését és terjesztését ?
Míg a hagyományos pedagógiát alkalmazó iskolákban a gyermekek többsége képességei alatt teljesít, Montessori célja minden egyes gyerek képességeinek
maximális fejlesztése. Tudjuk jól, hogy a gyerekek személyiségének fejlettsége nagy mértékben függ a szociális háttértől. A hagyományos iskolákban ez a
különbség még növekszik, mert a kevéssé felkészült gyerekek nem tudják az átlag gyerekre tervezett tempót követni és ennek következtében egyre jobban
lemaradnak. - Aki kevés szót ismer, az nem tanul meg egy féléven belül olvasni. Aki nem tanult meg idejében olvasni, az nem tudja értően olvasni a
számtanpéldák szövegét és egyre kevésbé tudja követni, elsajátítani a tananyagot. A kiemelkedő képességű gyereket pedig a kötött tanterv, a frontális
tanítás akadályozza a fejlődésben.
A Montessori óvodában, iskolában elsődleges feladata a pedagógusnak, hogy megfigyeljen minden gyereket, és minden gyerek adottságait a saját
szintjéről fejlessze tovább. Montessori megszünteti a tanítani-tanulni régi fogalmát. A pedagógus feladata nem a direkt tanítás, hanem olyan feltételek
megteremtése, amelyek között minden gyerek saját tevékenysége során maga fedezi fel a dolgok tulajdonságait, a világ összefüggéseit. Így nemcsak tudásra
tesz szert, hanem képességei is fejlődnek. Az iskolák visszajelzése, hogy a Montessori óvodákból jött gyerekek kitűnnek érdeklődésükkel, kreativitásukkal,
probléma meglátásukkal, segítőkészségükkel, önállóságukkal gondolkodásban és cselekvésben egyaránt. - A Montessori iskolák osztályaiban a gyerekek
megtanulnak önállóan tanulni és aktívan törekedni a világ megismerésére.
A Montessori pedagógiának sajátossága az előkészített környezet megteremtése. Ez azt jelenti, hogy az óvodában és az iskolai osztályokban is a gyerekeket fejlesztő eszközökkel veszi körül, amelyekkel a gyerekek szívesen játszanak/dolgoznak és ez a manipuláció segíti őket képességeik fejlesztéséhez,
az ismeretek megszerzéséhez. A pedagógus feladata a gyereket elvezetni ahhoz az eszközhöz, amelyik fejlettségének megfelel és csak annyit segíteni,
amennyire a továbblépéshez szüksége van. A pedagógusnak ezt elsajátítani ezt a magatartást, nehezebb mint a hagyományos tanítás és fegyelmezés. A
Montessori óvodában, iskolában nincs fegyelmezés, mert gyermekek mindig csinálnak valamit.

A Montessori óvoda és iskola csökkenti, sokszor megszünteti a rossz szociális körülmények élő gyerekek lemaradását, ugyanakkor lehetővé teszi a kiemelkedő képességűek gyors felemelkedését és fejlődését.


Montessori pedagógiájának időszerűsége

Maria Montessori pedagógiájának időszerűsége napjainkban egyre növekvő és helyességét a legújabb tudományos kutatások is igazolják -– jóllehet
alapjait közel száz éve teremtette meg jelenleg is világszerte reneszánszát éli.
Ennek egyik oka, hogy a személyiség olyan értékeit kívánja fejleszteni, amely gyorsan fejlődő társadalmunkban első rendű fontosságú. Ilyenek: önállóság,
problémák felismerése, problémamegoldó gondolkodás, sokoldalú kreativitás, az együttműködés képessége. " Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a
képességek fejlettsége. "- írja Montessori. Mindennek eredménye lett, hogy a tanulásnak új formáját teremti meg és dolgozza ki. A pedagógus feladata a
tanulás feltételeinek megteremtése és az önálló, tevékenykedő gyereket követve a szükséges segítségnyújtás.
Tehát a tanulás folyamatának szakaszai következőképpen biztosítottak Montessori pedagógiai rendszerében: próbálkozás –gyakorlás – képesség
kialakulása – tudás.
Szerintünk a játék folyamata ehhez hasonló. Montessori egyik alapvető elve:
„Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége.
A Montessori –pedagógia kialakítása óta a társadalom látványosan megváltozott a Föld nagy részén, Montessori pedagógiája az új kihívásoknak még szélesebb
körben tesz eleget.
Másik oka, hogy olyan humán értékeket kíván realizálni, amely társadalmunkban emberséges fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen.
Ilyenek: a tolerancia, a másság elfogadása, segítőkészség, a különböző népek kultúrájának megismerése és értékelése, mint a békés egymás mellet élés
feltétele, a biológiai egyensúly felismerése. a természet szeretete, a környezet védelme.
A rendszerváltás után különböző reformpedagógiai irányzatok terjedtek el Magyarországon. A Montessori pedagógia gyökerei visszanyúlnak az 1920-as
évekig. Ebben az időszakban a magán szférában már alkalmazott módszer volt.
1991-ben megalakult a Magyarországi Montessori Egyesület. A növekvő tagsága azóta az ország egész területén bázisokat alakított ki, amelyeket Budapestről a vezetőség koordinál. A tagság létszámának növekedésével olyan széleskörű érdeklődés jelentkezett, hogy a Montessori módszert, akkreditált tanfolyam keretében, a magyar pedagógiai programok mellett oktatjuk.
„ Segíts nekem , hogy magam csinálhassam”

Maria Montessori